Ön itt áll:

Tools Content :

 
 

Influenza védőoltások beadása

Az influenzajárvány elleni stratégia legfontosabb meghatározó tényezője a lakosság minél szélesebb körű átoltottsága. Ennek érdekében 2012. év végén a Magyar Gyógyszerészi Kamara egy olyan javaslatot tett az egészségügyi szaktárca asztalára, amely lehetővé tenné, hogy az arra alkalmas patikákban is beadható legyen a mikrotűs influenza elleni vakcina. Úgy tűnik, hogy szakmai szempontból konszenzus alakult ki, azonban a javaslat megvalósításához jogszabály módosításra van szükség. Hol tart most ez a folyamat, és ki hogyan vélekedik a gyógyszerészeknek szánt új feladatkörről? Ez iránt érdeklődtünk több, a témában illetékes személytől.

Dr. Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke

2012. év végén megjelent a sajtóban, hogy a jövőben elképzelhető az, hogy a gyógyszerészek is olthatnak majd az influenza ellen. Hol tart jelenleg ez a javaslat?

A nemzetközi gyakorlatban több olyan ország is van, ahol a gyógyszertárak is részt vesznek az influenza elleni vakcinációban. Irodalmi adatok alapján a portugálok történetét ismerem, ahol az átoltottsági arány egy pár éven belül nagyon nagy mértékben megnövekedett az influenza elleni oltás patikában történő beadásának engedélyezését követően. Elsősorban ez az, ami elgondolkoztatott, hogy nem pusztán egy egyszerű gyógyszerészi kompetencia bővülésről van szó, hanem egy olyan népegészségügyileg hasznos dologról, aminek mind az egészségi állapot, mind az egészséggazdasági aspektusok szempontjából jelentős hozadéka lehet. Emellett az influenza elleni oltásnak a mikrotűs formája „tálcán” kínálja a lehetőséget, hogy a gyógyszertárak bekapcsolódjanak ebbe a programba, hiszen egyrészt viszonylag könnyen biztosítható ehhez a szakmai háttér a patikákban, másrészt az intradermális influenza elleni oltás beadásának a kockázata elhanyagolhatóan kicsi. Ez az a két dolog, ami miatt felvetődött az, hogy ebben a folyamatban a gyógyszerészek is részt vegyenek. Értelemszerűen van kapcsolatunk azzal a céggel, amelyik az influenza elleni oltás mikrotű formáját előállítja, hiszen a szakmai anyagok rendelkezésünkre bocsájtásával sok segítséget nyújtottak. A témában a Magyar Gyógyszerész Kamarának tavaly ősszel volt már egy hivatalos kezdeményezése az Egészségügyi Államtitkárság felé, amit időközben megismételtünk. Azt gondolom, hogy idővel meg fog történni az ezzel kapcsolatos jogszabály módosítás, hiszen a javaslat népegészségügyi haszna és jelentősége egyértelmű. Az azonban, hogy ez időben mikor valósulhat meg, sok tényezőtől függ. Többek között attól, hogy a gyógyszerészeket és a patikákat hogyan, milyen módon tudjuk felkészíteni ennek a tevékenységnek a végzésére. Ahhoz, hogy egy gyógyszertár bekapcsolódjon ebbe a folyamatba – túl a szándékon és a jogszabályon – két lényeges feltételnek kell megfelelnie. Az egyik, hogy a szükséges formában megtörténjen a gyógyszerészek elméleti és gyakorlati felkészítése, ami azt gondolom, hogy néhány órás továbbképzéssel megoldható. Ennek során kellő ismeretet kell szerezni az influenzáról és annak természetéről, a védőoltás elvéről, mechanizmusáról, kockázatáról. A gyógyszerészeket szakmailag és mentálisan is fel kell készíteni arra, hogy mi a teendő anafilaxiás sokk esetén, mert ez patikában nem fordul elő, mivel a gyógyszertár nem a gyógyszer bevételének a helye. Tulajdonképpen az anafilaxiás sokk kialakulása lehet az egyedüli kockázat. Természetesen ismerni kell az oltás beadásának a technikáját, azonban a mikrotűs technikánál ez néhány perc alatt elsajátítható. Mikrotűvel az ember nem tudja rossz helyre beadni az injekciót, egyszerűen lehetetlen, hogy vénát vagy ideget találjunk el véletlenül, ilyen kockázat nem merül fel. Az sem gond, ha valaki már kapott egy influenza elleni oltást, de már elfelejtette, mert ennek sincsen egészségügyi kockázata. A másik feltétel, aminek teljesülnie kell, az az, hogy legyen az officinától elkülönített helyiség vagy helységrész a patikában, ami a védőoltás beadására alkalmas lehet. Az emelt szintű gyógyszerészi gondozáshoz kapcsolódóan az erre vonatkozó építészeti előírások már megvannak. Jelenleg a gyógyszertáraknak egy része alkalmas építészetileg és felszereltségét illetően egy ilyen tevékenység végzésére. Azt is látni kell azonban, hogy a gyógyszerész társadalom idén olyan feladatot kapott az államigazgatástól az április 1-jén életbe lépett előírások révén, ami komoly terhet ró az ágazatra. Az interakció kontroll, a párhuzamos gyógyszerelés kontroll, a farma kovigilanciában való részvétel, a mellékhatás figyelés és tájékoztatás a gyógyszerészek komoly felkészültséget igénylő elsődleges feladata, aminek meg kell tudnunk felelni. Ez természetesen nem zárja ki a védőoltásokban való részvételt, de ez idén nagyon sok energiát elvisz a gyógyszerészektől.
Jónak tartom az irányt, hiszen az ingyenes védőoltásra nem jogosult aktív lakosság köréből úgy gondolom, hogy sokan vállalkoznának arra, hogy a vakcina kiváltása helyén beadassák az influenza elleni oltást, és ezzel időt és energiát takarítsanak meg. Ebben a helyzetben kézenfekvő, hogy vagy egy előzetes vényfelírást követően, vagy akár vényfelírás nélkül történjen a vakcináció, ami az átoltottsági arányt nagyon nagymértékben javíthatja. Jelenleg egy olyan társadalmipolitikai közegben vagyunk, ahol az érintetteknek az ezzel kapcsolatos magatartása is nyilván befolyásolni fogja, hogy mikor és milyen döntések születnek. Azt gondolom, hogy szakmailag viszonylag egyszerűen menedzselhető kérdésről van szó, ugyanakkor az orvosok, a gyógyszerészek, és a lakosság szemléletében viszonylag jelentősebb változásnak kell bekövetkezni.

Dr. Ócsai Lajos, Országos Tisztiorvosi Hivatal, járványügyi osztályvezető főorvos

Mi a közegészségügyi haszna a kezdeményezésnek?

Ennek a kezdeményezésnek az elsődleges haszna az influenza elleni átoltottságnak a növelése pont egy olyan lakosságcsoportban, akiknek a térítésmentes oltóanyag nem jár, mert nem 65 éven felüliek és nem krónikus betegek, illetve ez az az egészséges korosztály, akiknek a háziorvoshoz való eljutási hajlandósága a legalacsonyabb. Ezek az emberek azért nem kapják meg döntő többségükben az influenza elleni oltást, mert a háziorvossal nincsenek kontaktusban, így a háziorvos még, ha akarja, sem tudja ajánlani nekik ezt a prevenciós lehetőséget. Patikába azonban mindenki jár különböző vény nélküli készítményekért, táplálékkiegészítő szerekért, ezért ha a lakosságnak ezt a rétegét itt „meg lehetne fogni”, az nagyon előnyös lenne. A védőoltott szervezet az influenza vírusnak zsákutca. Azon kívül, hogy az egyén megóvja saját magát, nem fertőződik meg és nem tudja továbbadni a fertőzést, vagyis védi a környezetét is.

Milyen hatással lenne ez a lehetőség a pandémiás felkészültségre?

A pandémiás felkészülésre ennek nagyon pozitív hatása lenne, mert így volna egy plusz kiképzett egészségügyi személyzet, a patikusok, akik ezt bevállalnák. Pandémia idején rettentő rövid idő alatt nagy mennyiségű védőoltást kellene beadni, amikor az amúgy is túlterhelt háziorvosi karon túl a patikában is hozzáférhető lenne az influenza elleni oltás beadása, így teher kerülne le a háziorvosokról, és javulna az átoltottság. A patikusoknak a velük szemben támasztott kritériumrendszer szerint részben a védőoltás beadásának a technikáját kell elsajátítani, részben az allergiás reakciókat ki kell tudni védeni, az elsősegélynyújtásban jártasnak kell lenni.

Milyen jelentősége van az aktív korú felnőtt lakosság influenza elleni beoltásának?

Az aktív korú felnőtt lakosság esetében egyrészt eleve gazdasági kiesés, ha megbetegszenek, másrészt a környezetüket is fertőzik, mert általában az influenzával ma az emberek nem maradnak otthon, mert banális fertőzésnek gondolják. Azt azonban nem tudhatják, hogy kit fertőznek meg, akinél lehet, hogy sokkal súlyosabb formát ölt a betegség. A fő veszélyt az jelenti, hogy az influenza fertőzés utáni bakteriális ráfertőződések nagyon súlyosak tudnak lenni. Ma már megjelent az antibiotikum rezisztencia ezeknél a kórokozóknál is, így, ha nem fordítanak kellő figyelmet a helyes antibiotikum használatra, annak nagyon súlyos következménye lehet. Oda kell figyelni az „átvészelt” influenzának a szövődményeire, mert komoly veszély forrása lehet. Azonban, ha valaki nem kapja meg az influenzát, akkor a bakteriális ráfertőződés lehetősége sem lép fel. Az influenza abszolút kiszámíthatatlan betegség, amikor megjelenik egy-egy vírus, mindig tud meglepetést okozni. Emlékezzünk vissza pár évvel ezelőtt a H1N1 vírus kártéteményére, Magyarország esetében 5 terhest veszítettünk el a megjelenésük első évben az influenza fertőzés következtében.

Milyen nemzetközi precedenst ismer e téren?

A patikai oltásoknak van külföldön gyakorlata, én Portugáliáról tudom, hogy erre van lehetőség. Európa több országában nemcsak orvosok, hanem más egészségügyi személyzet, ápolónők, védőnők is oltanak influenza ellen. Első lépcsőben az intradermális oltások beadása kerülne bevezetésre a patikákban, amik tartósítószer és az antigén bemutatóképességet javító adjuváns szer nélküli készítmények, vagyis ezek beadásának a veszélye gyakorlatilag nulla.

Kiket lehetne a legkönnyebben beoltani influenza ellen ilyen módon?

Elsősorban a 18 és 60 év közötti aktív egészséges korosztály esetében javasolt a patikában történő influenza elleni oltás beadása.

Prof. Dr. Hajnal Ferenc, a Háziorvosi Szakmai Kollégium elnöke

Mennyire tartja megszervezhetőnek a patikai oltásban érdekelt gyógyszerészek szakmai felkészítését, hiszen ez a gyógyszerészek számára az eddigiektől teljesen eltérő, új feladat?

Valóban, ez egy kompetencia hatáskör bővítés. A gyógyszerészek sem az egyetemi éveik alatt, sem az azt követő szakmai továbbképzésben nem kapnak ilyen irányú képzést. Így erre vonatkozóan elméleti és gyakorlati képzést követően ún. licence vizsgát kell tenniük, még akkor is, ha most csupán egy minimál invazív eljárást jelentő mikrotűs technológiával ellátott injekció beadásáról van szó. Az orvosképző karoknak meg vannak a megfelelő apparátusai ehhez a képzéshez. A Gyógyszerész Szakmai Kollégium gyógyszerészi gondozással foglalkozó tagozatának kell kezdeményeznie az ESZTT-nél ezt a licence képzést, és mivel az ÁNTSZ ezt a képzést beleírta az állásfoglalásában, ezért ez csupán technikai kérdés. Amiről most konkrétan szó van, az a mikrotűs influenza elleni oltás beadása, és az még a jövő kérdése, hogy a gyógyszerészek kiképzése ki fog-e terjedni a későbbiek során pl. az intramuszkuláris oltás beadására is. Ez hasonló ahhoz, mint amikor a fogorvosok röntgenezni is szeretnének, amihez szintén kiegészítő tanfolyamot és vizsgát kell tenniük.

Tapasztalata szerint a háziorvosok és a gyógyszerészek között milyen együttműködés zajlik, milyen a kapcsolat a két szakma között, illetve milyen módon bővíti ez a javaslat az együttműködésüket?

Ez sok mindentől függ, mint például a földrajzi környezettől, a település nagyságtól. Egy olyan kisebb településen, ahol 1-2 háziorvos működik, illetve van egy gyerekorvos meg egy patika, ott nyilván harmonikus az együttműködés. Olyan helyen, ahol a patika a háziorvosi rendelő közelében, netán vele azonos épületben van, szintén közvetlen a kapcsolat. Egy nagyvárosban, ahol egy háziorvosi körzetben több patika van, vagy egy patika szolgál ki több háziorvosi körzetet, ott az orvos nehezebben követheti, hogy hova járnak a betegei, ott lazább a kapcsolat. Úgy vélem, ha meg lehet a szakmai feltételeket teremteni, akkor örülni kell ennek a bővülő szolgáltatásnak, ami során a páciens egy lépést ki tud hagyni. Mivel ez a legelfoglaltabb aktív korú lakosságot érinti, számukra ez értékes időmegtakarítást, kényelmi szolgáltatást jelent.

Dr. Szabó János, hevesi háziorvos, Háziorvos Szakmai Kollégium tagozat

Háziorvosként mi a véleménye arról, hogy a patikákban engedélyeznék a gyógyszerészeknek az influenza elleni oltásnak a beadását?

Az influenzajárványok megelőzésében igen fontos szempont, hogy a lakosság minél nagyobb része kapjon védőoltást. Ennek megvalósulásához maximalizálni kell az oltóhelyek számát. Ha a patikában a szabályoknak megfelelő oltóhely kialakításra kerül, és a gyógyszerész kollégák megfelelő kiegészítő képzést kapnak az oltással kapcsolatban, akkor ezzel növelhető az átoltottsági arány.

Segítené ez az intézkedés a háziorvosok munkáját, vagy inkább zavart keltene?

Nagyon fontos a gyógyszerész és a háziorvos folyamatos és szoros együttműködése, például a bizonytalan olthatósági esetek konzultációja, vagy az igen ritka akut szövődmények ellátásának biztosítása szempontjából. Ha megfelelő szakmai és lakossági tájékoztatást követően kerül kialakításra a patikai influenza oltás és létrejön az oltóhelyek és a háziorvosi praxisok közötti együttműködés, az segítheti a háziorvosok munkáját is.

Mennyire tartja biztonságosnak a védőoltás beadását egy gyógyszertár keretein belül?

A szabályoknak megfelelő, kulturált oltóhely kialakításával, a megfelelően képzett és felkészített szakemberek biztosításával teljesen biztonságos lehet az oltás beadása a gyógyszertárban is.

Véleménye szerint kevesebbet fognak oltani a háziorvosok a patikai oltás miatt?

A patikákban várhatóan az elfoglalt, időhiányos, fiatal egészséges páciensek veszik majd igénybe az oltást, akik meg akarják teremteni saját maguk és környezetük maximális biztonságát és a lehető legkevesebb időt szeretnék erre fordítani. A páciensek jelentős része – idősek, krónikus betegségekben szenvedők, várandósok, gyermekek – továbbra is a háziorvosi rendelőkben kérik az oltást, így a rendelői oltások számának csökkenése nem várható.

Dr. Grezsa István, hódmezővásárhelyi háziorvos, Háziorvos Szakmai Kollégium tagozat

Mennyire lát konfliktus helyzetet a gyógyszerészek és a háziorvosok között, ha az intézkedést elfogadják?

Bízom benne, hogy ez nem fog konfliktus helyzetet teremteni. Én azok közé tartozom, akik azt vallják, és ebben tudományos kutatásokra is hivatkozhatnék, pl. Kaplan munkacsoportjára, hogy az egészségmagatartás dönti el, az befolyásolja azt, hogy a beteg mit gondol a saját egészségéről. Nem hiszem, hogy feltétlenül és kizárólag az orvosok felelőssége és kötelessége lenne a pácienseinek a gondozása, és prevenciója. A humánszolgálatok felé elmozdulva én támogatom ezt a fajta kezdeményezést, a gyógyszertári prevenciós munkát. Semmiféle szakmai sovinizmus nincs bennem azzal kapcsolatban, hogy kiterjesztenék a gyógyszerészi gondozást az influenza elleni védekezésben. Korábban lelkesen elindult a gyógyszerészi gondozás folyamata a patikákban, ami úgy érzem, hogy valamiért megrekedt, és nem tudom, hogy ez a háziorvosok ellenállásának vagy a betegek érdektelenségének köszönhető.

A Háziorvosi Szakmai Kollégiumi Tagozat tagjaként véleménye szerint mennyire támogatják a kezdeményezést a háziorvos kollégák?

Jelenleg egy szakmai vita közepén tartunk. Nyilvánvaló, hogy az influenza elleni védőoltások patikai beadásának orvosi vonatkozású ellenérvei is vannak. De a magam részéről abban reménykedek, hogy a Háziorvosi Szakmai Kollégiumban is többségbe kerülnek azok, akik támogatják ennek a tevékenységnek a kiterjesztését a gyógyszertárakra is.

Hogy gondolja, a háziorvosok kevesebbet fognak oltani, ha az intézkedés lehetővé teszi a patikai oltást?

Nem hiszem. Magyarországon alacsonyabb az átoltottság a nyugat-európai arányokhoz képest. Azt gondolom, hogy a gyógyszertári influenza védőoltás beadásának lehetősége szemléletváltást hozhat.
A védőoltások preventív haszna vitán felül áll, még akkor is, ha a védőoltások szövődményeinek eltúlzott hangsúlyozása divatba került bizonyos hozzá nem értő körök által. A gyógyszertári beadással nem fog csökkenni a háziorvosok által beadott védőoltások száma, ugyanis a gyógyszertárakban a lakosság egy másik rétegét érik el. Vagyis a gyógyszerészek nem a háziorvosok helyett, hanem a háziorvosok mellett végzik ezt a tevékenységet növelve az átoltottság arányát. Ne felejtsük el, hogy a háziorvosi rendelőkben ingyenes védőoltáshoz jutnak az arra rászoruló betegek, és abban is biztos vagyok, hogy a gyógyszerész fel tudja azt mérni néhány kérdés kapcsán, ha a beteget a háziorvoshoz kell küldenie mérlegelés céljából.

Dr. Zolnay Kriszta, szegedi gyógyszerész

Hogy viszonyulnak a patikai influenza elleni oltás beadásához a gyógyszerészek?

Szakmailag úgy látjuk, hogy pont a munkába járó aktív korosztály él kevésbé azzal a lehetőséggel, hogy influenza elleni oltással láttassa el magát, mert az élet adta lehetőségek olyanok amilyenek. Maga a rendszer hat ebbe az irányba, mivel először el kell menni a háziorvoshoz, utána a patikába, majd újra vissza a háziorvoshoz. Ez óriási terhet ró magára a társadalomra is, mivel az aktív lakosság rétegnek a lebetegedése az gazdasági szinten is árt az országnak. A gyógyszertárak és az erre szakmailag felkészült gyógyszerészek e téren most óriási lehetőséget kaphatnának.

Mennyire tudják biztosítani a betegek biztonságos ellátásához való tárgyi feltételeket a patikában?

Ahhoz, hogy ez biztonsággal felvállalható legyen, bizonyos személyi és tárgyi feltételeknek teljesülnie kell. A személyi feltételek adottak, hiszen a gyógyszerészek egészségügyi szempontból szakmailag jól felkészültek, e felől nincs kétség, de tény, hogy ilyen irányú tevékenységet eddig nem folytattak, így e tekintetben képzésre szorulnak. Emellett kellenek azok az ÁNTSZ előírásai szerint kialakított külön helyiségek, amik a biztonságos oltási tevékenységnek a helyszínéül szolgálnak.

Gondolom, hogy ez egy olyan horderejű változás lenne, amiről beszélgetnek a gyógyszerészek egymás között, hiszen a gyógyszerészi munkában ez az invazív beavatkozás, még ha ilyen minimál beavatkozásról van is szó, mint a mikrotűs oltás beadása, ez azért mesze más jellegű foglalkozást igényel a beteggel. Nem tartanak a gyógyszerészek ettől? Mennyire merik bevállalni ezt a tevékenységet?

A nemzetközi tapasztalat azt mutatja, hogy ez a gyógyszerészek által abszolút vállalható dolog. Nem Magyarország lenne az első, ahol ez bevezetésre kerül. Úgy tudom, hogy az USA-ban és Kanadában ez régi gyakorlat, és ezekben az országokban jóval nagyobb arányban van átoltva a társadalom. Európán belül Portugáliáról és Írországról tudom, hogy működik a dolog. Európa mindig egy kicsit konzervatív, ezen ne csodálkozzunk, de ha ez működik az USA-ban, akkor miért ne működhetne nálunk is. A magyar gyógyszerészek felkészültsége legalább olyan jó, mint bármelyik nyugat-európaié. Ilyen szempontból meg kell, hogy nyugtassam a szakmát. Ugyanakkor tudom azt, hogy a gyógyszerész társadalom nehezen lép, nehezen vállal be új dolgokat, biztos vagyok benne, hogy nagy a megosztottság e tekintetben. Vannak úttörők, és vannak olyanok, akik kicsit félnek az újtól. Remélem, hogy egyre többen leszünk, akik ebben lehetőségben a gyógyszerészi kompetenciának a növelését látják. Én minden új dolgot pozitív életérzésként élek meg, remélem, hogy sokan leszünk így. Nyilván ezt a gyógyszertár vezetője fogja meghatározni, hogy a patika vállal-e ilyen plusz tevékenységet. Mindemellett az embereknek is meg kell szokniuk, hogy az egészség megőrzése miatt menjenek be a patikába, és ne a betegségük kezelése céljából. Az influenza elleni védőoltás pont egy ilyen terület, amiről azt hangsúlyozzuk, hogy aki oltva van, az a prevencióban élen jár.

A vércukormérés során ugyanúgy szúrni kell a beteg ujját. Nem okozott ez a gyógyszerészeknél nehézséget?

A kezdeti nehézségeken túllépve már nem. Ha szakmailag helyesen közelítünk a dologhoz, akkor nyilvánvalóan minimalizálható az a veszély, ami ebben rejlik. Az elején nyilván furcsa, idegen és újszerű, de amikor már évek óta csinálja az ember, akkor teljesen természetessé válik. Ma már egyetlen kollégámnak sem okoz ez problémát.

Milyen tapasztalatai vannak a gyógyszerészi gondozás terén?

A gyógyszerészi gondozás terén óriási különbségek vannak a patikák között. Vannak olyanok, amik ezt óriási lendülettel és aktivitással csinálják, és vannak, amik egyáltalán nem élnek ezzel a lehetőséggel, mert nem látnak benne fantáziát, mivel csak munkaerőt von el, és gyakorlatilag nem jelent árbevételt a patikának. Amennyiben a gyógyszertár vezető ezt nem tekinti szakmai kihívásnak, akkor lássuk be, hogy nem egy üzleti szempont az, hogy gyógyszerészi gondozást végezzenek a patikában. Ezt csak szakmai megközelítésben és elhivatottsággal lehet végezni, és ebbe a körbe tartozna bele az influenza elleni oltás is. Amennyire tudom, inkább a nagyvárosokban van lehetőség a gyógyszerészi gondozás teljes portfóliójának az elérésére.
A magyar emberek egyébként nagyon érdekesen állnak ehhez a dologhoz, mert abban a pillanatban, ha valamilyen motivációt építünk a rendszerbe, akkor hihetetlen mértékben megugrik az érdeklődés. Néhány éves folyamatról van szó, és ennek is van egy tanulási folyamata. Ma használjuk ezt a fogalmat, ami mögött azonban nincsen az emberekben letisztult tudás. Ha ma megkérdezünk egy magyar átlagpolgárt, akkor az egészségügyi szűrést elsősorban orvoshoz köti. Amikor felmerül a gyógyszerészi gondozás, akkor a kommunikáció során konkrétan arról kellene beszélni, hogy ez mit takar, például, hogy tényleg lehet koleszterinszintet mérni a patikában. Abban a pillanatban, ha a betegnek kézzel foghatóvá válik, hogy a szűrővizsgálat miatt nem kell elmenni laborba, vagy orvoshoz, hanem csak besétál a patikába, akkor nagy sikerrel lehet végezni. Hangsúlyozom azonban, hogy ez a tevékenység nem gazdasági érdeke a patikának, hanem kizárólag szakmai elhivatottság van a dolog mögött, a mai rendszerben csak és kizárólag a tesztcsík árát fizeti meg a beteg,sem a mérésnek, sem a járulékos egyéb dolgoknak, eszközöknek az ára nincs kalkulálva. Ilyen szempontból ez egy veszteséges tevékenység, viszont szakmailag óriási lehetőség. Nagyon sok embert szűrünk ki magas vérnyomásra, magas vércukorszintre, magas koleszterin szintre, és ezek az emberek nagyon hálásak, hogy felszínre kerül a probléma. A gyógyszerészi munkának egy új aspektusa nyílt meg azzal, hogy nemcsak gyógyszereket expediálunk, hanem a gyógyítási folyamat aktív részesévé válik a gyógyszertár és a gyógyszerész, aki gondozási tevékenységet végez. Azt a részét tartom örömtelinek benne, hogy ezzel segíteni tudunk az embereken. Ugyanilyen vonatkozásban látom örömtelinek ezt az influenza oltások vonatkozásában is, hogy a gyógyszerész aktív részesévé válik az egész társadalmat érintő egészségügyi probléma elleni küzdelemnek, hogy hogyan lehet minél nagyobb számban oltani az embereket, és kivédeni olyan betegségeket, amik ma már elkerülhetőek. Az influenza elleni oltás pont ilyen.

Milyen előnyökkel járna az influenza elleni védőoltás beadása a gyógyszertárban?

Úgy gondolom, hogy egy olyan dologról van szó, ami mindenkinek előnnyel jár. Előnyös a betegnek, mert nagyon leegyszerűsödik az a kör, ami most ellehetetleníti azt, hogy az influenzaoltáshoz hozzájusson. Jól jár a gyógyszertár, hiszen egyfajta bizalmi státust tud növelni a betegek felé, még tovább tudja a portfólióját bővíteni, és magához kötni az adott vásárlói kört. Gyógyszerész szemmel nézve mindenképpen pozitív dolognak tartom. Arról nem beszélve, hogy ezek az oltóanyagok hűtve tárolandók, és abban a pillanatban, ha ez a hűtési lánc sérül, akkor minőségromlás következhet be. Ezzel a módszerrel abszolút védhetővé válik a hűtési lánc Az orvosok leterheltségén is tudunk azzal segíteni, hogy bizonyos alapdolgokat átvállalunk. Össztársadalmi szinten is jó, amivel spórol az egész társadalom, hiszen ezáltal nagyobb arányú lesz a lakosság átoltottsága, kisebb arányú lesz a betegség előfordulási aránya, így kevesebb táppénzre lesz szükség. Véleményem szerint minden szereplő jól járna, ha ilyen feladat átcsoportosítással élne a szakma.

Forrás: HTSZ