Ön itt áll:

Tools Content :

 
 

Járványügyi aktualítások

Az utóbbi időben arról lehetett olvasni, hogy hazánkban több szamárköhögés megbetegedés fordult elő. Hogyan történhet ilyen, amikor a kötelező védőoltások része a pertussis elleni vakcináció? Többek között erről kérdeztünk meg neves infektológus szakembereket. Emellett a nyári utazások előtti hapatitis A elleni oltás fontosságáról is szó esett.

Dr. Mészner Zsófia, főigazgató főorvos,
Országos Gyermekegészségügyi Intézet

A gyermekkori szamárköhögés elleni oltás már nem védi a felnőttet?

A védőoltással szerezhető védettség a szamárköhögés ellen bizony nem szól egész életünkre - ez általában igaz minden, élő kórokozót nem tartalmazó oltásra, nemcsak erre. A szamárköhögés felnőttekben, kamaszokban tapasztalt kialakulása sem teljesen új jelenség, bár a betegség felismerése ebben a korosztályban sokkal nehezebb, mert sem maga a köhögés jellege, sem a lefolyás nem típusos, sokszor megtévesztően enyhe. Ne felejtsük el azt sem, hogy a ma felnőtt generáció utoljára hat évesen, vagyis évtizedekkel ezelőtt kapott utoljára pertussis komponenst is tartalmazó védőoltást, ennyi idő elteltével pedig gyengülhet az immunmemória is. De lehet ebben szerepe éppen annak is, hogy az elmúlt évtizedben már a korábbinál jóval kevésbé reaktogén, ún. sejtmentes (acellularis) pertussis komponenst használunk az oltóanyagokban, amely reakto - genitás "ára" lehet a hamarabb csökkenő védettség. Változhat maga a kórokozó is - tehát az okok összetettek.

Más országokban is előfordul ilyen járvány? Ott mi a helyzet?

Világjelenségről van szó, még a hazai helyzet az egyik legkedvezőbb, akár európai, akár északamerikai összevetésben nézzük. Igen nagy esetszámokról, helyi járványokról van adat az USAból, Kanadából, de halt meg fiatal csecsemő Csehországban, Angliában is a közelmúltban. Mindenütt a világon aggodalmat nem is az kelt, hogy előfordulnak ismét nehezen elmúló, elhúzódó köhögéssel járó fertőzések a felnőttekben, hanem ennek a riasztó következménye a baj: a még oltatlan, vagy csak részben oltott fiatal csecsemők kerülhetnek súlyos állapotba, halhatnak meg, ha nem cselekszünk ez ellen.

Mi a jelentősége a szamárköhögésnek a felnőtteknél és mennyire gyakori?

A nehezen elmúló, heteken át tartó légúti betegség akkor sem elhanyagolható teher, ha előbbutóbb meggyógyul magától is. A jelentősége abban van igazán, hogy így alattomosan fennmarad a kórokozó cirkulációja, fertőződési esélyt adva a legvédtelenebb legkisebbeknek. Pontos adatok nincsenek, mivel az orvosok jó részének általában eszébe sem jut erre a betegségre gondolni mindaddig, amíg egy csecsemő meg nem betegszik, és emiatt történik környezeti járványügyi vizsgálat. Nagyon is érdemes volna a köhögés miatt orvoshoz forduló felnőttek körében vizsgálatot – légúti mintából PCR-t – végezni mihamarabb arról, hogy közülük hánynak van ott a torkában a B pertussis.Mi a megoldás ilyen helyzetekben és hogy lehet ezt megelőzni?
A már kialakult pertussisban a betegség lefolyását nem lehet semmilyen módon befolyásolni, antibiotikum (makrolid szer) adására is azért van ajánlás, hogy a fertőzés továbbadását meg lehessen akadályozni. Lehet azonban a beteg környezetében élőknek emlékeztető oltást adni, a magas kockázatúaknak proflaktikusan is mak - rolidot. 2009 óta az életkor szerinti oltási rendünkben már dapT vakcinát adunk dt helyett, ez is fontos lépés a kamaszkori esetek elkerülésére. A "fészekimmunitás", vagyis a születendő gyermek családjában adott emlékeztető oltás (dapT) jó gyakorlat lehetne. Mindenkinek 10 évente ajánlott tetanusz ellen emlékeztető oltás – ezt diftéria-tetanusz kombináció helyett ajánlott dapT, vagyis pertussis ellen is védőre cserélni, hogy az újszülött már védett helyre születhessen.

Dr. Molnár Zsuzsanna, epidemiológus főorvos
Országos Epidemiológiai Központ

Hogy alakulhatott ki járvány?

A fertőzés forrása a beteg (klinikai tünetekkel rendelkező) vagy tünetmentes baktériumhordozó ember, akitől a betegségre fogékony (oltatlan vagy nem kellő védettséggel rendelkező) személy megfertőződhet.
A fertőzés az esetek többségében cseppfertőzéssel terjed, de ritkán közvetlen érintkezés vagy tárgyak révén is terjedhet.
Az oltott és a baktériumot hordozó gyermekek, esetleg felnőttek „csendes rezervoár”-ként szerepelnek, a fertőzések közösségen belüli átvitelében.

Mi a jelentősége a szamárköhögésnek a felnőtteknél és mennyire gyakori?

A pertussis nem csupán a gyermekek betegsége, hanem serdülőkben és felnőttekben is előfordul. A felnőttkori fertőzés akár 50%-ban is klinikai tünetek nélkül zajlik, ezek a csecsemők és gyermekek megbetegedéseinek fertőző forrásai. Az idősebbek infekciói, amelyek vagy védőoltásokat követően kialakult, vagy a természetes immunitás hanyatlása miatt következnek be, magyarázatul szolgálnak a magas szinten oltott, és az oltatlan populációban is előforduló járványok kialakulásához. Ezért nagyon fontos a felnőtteket ellátó orvosok figyelmét fel kell hívni arra, hogy a pertussis előfordulhat a serdülőkben és felnőttekben egyaránt és Hosszantartó, nem múló köhögés esetén gondolni kell a szamárköhögésre is.
Az elmúlt 5 évben a megbetegedések száma évente átlagosan 25 volt.Feltételezhető, hogy a bejelentett megbetegedések száma nem teljesen felel meg a ténylegesen előfordult esetek számának. Nemcsak hazánkban, hanem Európa számos országában problémát jelent betegség felismerése és diagnosztizálása mind a gyermekeknél, mind a felnőtteknél.

Mi a megoldás ilyen helyzetekben és hogy lehet ezt megelőzni?

A betegség felismerése, diagnosztizálása után beteget el kell különíteni az oltatlan csecsemőktől, gyermekektől és célzott antibiotikum terápiában (erythromycin) kell részesíteni. Az antibiotikumos kezelés megkezdést követő 5-7. napon a fertőzőképesség megszűnik, így az elkülönítés az antibiotikum terápia megkezdésétől számított 1 hét után feloldható.
A megelőzésben a legfontosabb pertussis elleni immunizálás.

Kit érdemes oltani?

Az életkorhoz kötött (csecsemők, kisgyermekek, serdülők) védőoltások végzésén kívül javasolt a szülők, nagyszülők, különösen a leendő édesanyák számára a szamárköhögés elleni újraoltás.

Dr. Ócsai Lajos, járványügyi osztályvezető főorvos,
Országos Tisztiorvosi Hivatal

Hogyan alakulhatott ki szamárköhögés járvány hazánkban?

A járvány egy iskolára terjedt ki, ahol 5 főt érintett, és országosan 30 megbetegedés fordult elő. Rossz jelként vesszük, hogy ez nem spora di ku - san történt, hanem egymással összefüggő esetek alakultak ki. Természetesen 100%-os védelem még védőoltással sincs egy betegség esetén sem, de ha egy beteg a környezetében terjeszteni tudja a fertőzést, akkor ott már probléma van. Úgy vélem, hogy teljesen megalapozottan félünk attól, amit sajnos a környező országok példái igazolnak, hogy ahol a védőoltásból többen kimaradnak, vagy ahol a védőoltást ellenzők aktívabbak, és egy kollektívába járnak, ott sajnálatos módon ki tudnak alakulni ilyen kisebb járványok.

Mi a megelőzés módja ilyen helyzetben?

A megelőzés változatlanul a védőoltás alkalmazása minél szélesebb körben. Abban az időben, amikor hazánkban a csecsemőkori védőoltásokat mindenki megkapta és az országba minimális volt a külföldről érkezők betelepülése és az elvándorlás, akkor a védőoltási rendszer „tökéletesen” működött, és a lakosság körében nem volt kórokozó cirkuláció. Most, hogy megindult a migráció, nem tudjuk, hogy mit hoznak, milyen kollektívából érkeznek hozzánk emberek, ami miatt a baktérium cirkulációja felerősödött és a fertőzés veszélye felfokozódott. Ezért a védőoltásokra még jobban kellene figyelni azért, hogy megvédje mind az egyént, mind a kollektívát. A pertussis elleni védőoltás a Di-Per-Te 5 komponensű védőoltás része, amit 2, 3, 4 hónapos korban, majd 18 hónapos és 6 éves korban kapják a gyerekek, és van 11 éves korban az iskolai oltások között egy emlékeztető oltás, ami 2009-től már tartalmazza ezt a komponenst is. 2009 előtt nem volt olyan oltóanyag, amivel a felnőtteket lehetett volna oltani, mert a korábban más technológiával gyártott oltás felnőtteknél rettentő heves reakciót váltott ki. De ma már biztonságosan megoldott a felnőttek pertussis elleni oltása is.

Mit javasol ebben a helyzetben?

A pertussis, vagyis a szamárköhögés esetében nemcsak gyerekkorban kellene kapni oltásokat, hanem még abban az életkorban is, amikor már gyermekvállalásban gondolkoznak, főleg akkor, ha ez későbbre, 30 év körülre tevődik. Ekkor már a csecsemőkorban kapott védőoltás védő hatása csökkenhet, és baktérium hordozás mellett enyhébb tünetekkel a megbetegedés előfordulhat. A legesendőbbek azok a csecsemők, akik még nem kaptak védőoltást. A csecsemőkorban átvészelt szamárköhögés akár az egész életre kihatással lehet, mert olyan oxigénhiányos agyi állapotok fordulhatnak elő, aminek a következményei a későbbi tanulási vagy egyéb képességekre is káros hatással lehet. A szamárköhögés súlyos betegség, érdemes az interneten „pertussis filmek” keresőszóval rákeresni, és megnézni, hogy néz ki egy gyerek, amikor egy ilyen köhögési rohamot produkál. Azt javasoljuk, hogy a születendő, védtelen csecsemő érdekében a szülők a gyerekvállalás előtt vegyenek fel egy három komponensű emlékeztető Di-Per- Te oltást, amiben a pertussis elleni oltóanyag mellett benne van a tetanusz és a diftéria elleni oltás is. A szovjet utódállamokban például komoly diftériajárványokról tudunk, tehát annak a behurcolására is lehet számítani, a tetanusz elleni oltást pedig 10-15 évente fel lehet venni. Emellett nagyon optimális és ideális a születendő baba szempontjából, ha a nagyszülők is erre az időpontra időzítik az emlékeztető oltást, és akkor annak a valószínűsége sem áll fenn, hogy a nagyszülő fertőzze meg az unokát. Nyugat- Európában a felnőttkori emlékeztető oltásokról már évek óta több szó esik, mivel rettentő lyukas a védelmi háló a védőoltási rendszer „lazasága” miatt. Nem tudni, hogy a külföldről betelepülők milyen védőoltási státusszal jönnek, és hogy a gyerekek hogy vannak oltva. A gyerekek esetében megpróbáljuk a védőoltásokat pótolni, de felnőttek esetében nincs kötelező védőoltás.

Mi a helyzet a hepatitis A járvánnyal?

A hepatitis A ellen van védőoltás, de nem kötelező a magyarországi nagyon jó járványügyi helyzetből adódóan, és ebben rejlik a veszély is. 30-40 évvel ezelőtt 20 éves korukra tünetes vagy tünetmentes formában a lakosság 90-95%-ban átfertőződött. Ma 20 éves korukra a lakosság 10%-a sem fertőződik át. Mivel nagyon sok a fogékony szervezet a társadalomban, egy-egy fertőző forrás felbukkanásakor sajnos lehet arra számítani, hogy be tud indulni egy olyan láncreakció, amit utólag nagyon nehéz megfogni. Ezért erősen javasolt az, hogy aki külföldre megy, az az utazás költségeibe számítsa be a védőoltás pár ezer forintját is, és oltassa be magát. Ennek kettős célja van: egyrészt az illető egyéni védelme, másrészt pedig az, hogy ne megfertőződve jöjjön haza, és itthon ne szórja szét a kórokozót. Az utazás előtt még az utolsó pillanatban is van értelme a hepatitis A elleni oltásnak, mivel a fertőzés lappangási ideje 15-45 nap, ugyanakkor a védőoltás hatására a védelem 10- 14 nap alatt kialakul. Ezért, ha valaki az utazás első napján megfertőződik, még akkor is kivédi a megbetegedést. Sajnos ez a többi védőoltással megelőzhető betegségre nem, de a hepatitis A esetében igaz.
A hepatitis A enterális úton terjedő fertőző betegség, a tápcsatornán keresztül történik a fertőzés, és nagyon kevés kórokozó is ki tudja váltani a fertőzést. Ezért az árvízzel-belvízzel érintett területeken fontos lenne a lakosság minél nagyobb arányú átoltottsága. Főleg azokon a területeken, ahol a rossz szociális körülmények jobban kidomborodnak, mert itt jóval könnyebben felüti a fejét a fertőzés. A hepatitis A elleni védelem 2 oltásból áll fél éves időközzel, és nagyon hosszú távú védelmet biztosít. 1 éves kortól már lehet hepatitis A ellen oltani. Ezt a betegséget könnyebb megelőzni, mint kimutatni és meggyógyítani.

Forrás: HTSZ